Nyitvatartás »
 
kereses a honlapon
 
 
«2017. augusztus»
H K Sz Cs P Sz V
  1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31      
 
 

 


 

A könyvről a borítóra kattintva olvashat.

 
 

 

A könyvtár fenntartója Kovászna Megye Tanácsa.

 
 
 
 

 

 

A Bod Péter Megyei Könyvtár személyes jellegű adatok kezelésére vonatkozó engedélyének

száma: 18 915 / 2011.

 
 

 

 


 
 

 


 
küldje el barátjának ezt az oldaltoldal nyomtatása
Ki volt Bod Péter?
 
Háromszéki származású, meghatározó fontosságú irodalomtörténész, író, református lelkész, egyházi jog- és egyháztörténész. 2012-ben van születésének 300. évfordulója.


Bod Péter portréja a kolozsvári Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből
 
Életútja

Elszegényedett székely köznemesi családból származott. 1712. február 22-én született Felsőcsernátonban. Apja, Bod Márton, az 1719-ben kitört pestisjárványban hunyt el. Anyja, Sólyom Eufrózina másodszor Végh Jánoshoz ment férjhez.
Elemi iskoláit szülőfalujában kezdte, de az ínséges idők és az ezek nyomán kitört pestis miatt kimaradni kényszerült. Később, mostohaapja és édesanyja „gondoskodása folytán”, az alsócsernátoni iskolában „Szathmári Gábortól kapott oktatás mellett lerakta a tudomány első alapjait”. Kisdiákként 1724-ben a nagyenyedi kollégiumba ment, ahol „mások gyámolításából” tartva el magát, szerény körülmények között végezte el az alsóbb osztályokat.
 
Felsőcsernátoni látkép, a református templommal (fotó: Kovács László Attila)
(forrás: Barangolás Háromszéken - Kovászna Megyei Művelődési Központ,
Sepsiszentgyörgy, 2007)

Szegénysége miatt egy idő után abbahagyta tanulmányait, elfogadta 1729-ben a felsőbányaiak meghívását, és április 25-től rektornak (tanítónak) ment oda. Miután keresetéből elegendő pénzt és megfelelő ruhát szerzett magának, visszatért Nagyenyedre. 1732. május 8-án subscribált (írta alá a kollégium törvényeit) a neves kollégiumban, folytatva tanulmányait tógás diák lett. A teológiai tudományokban az Odera-Frankfurt és Franeker egyetemeit megjárt híres teológus, Szigeti Gyula István, a bölcseleti tanulmányokban pedig „a kiváló férfiú”, Vásárhelyi Tőke István volt a vezető professzora. Elvállalta 1733-tól a kollégium gazdatisztje, Tűri István fiának tanítását, aminek fejében ingyen kosztot kapott, Bethlen Kata grófnőtől pedig évi harminc forint segélyben részesült.
1736-tól a kollégiumi könyvtár-őre, 1737-től a héber nyelv segédtanára. 1739-ben a szászvárosi, jól menő iskolához hívták rektornak, de ő inkább a külföldi tanulmányutat választotta. Miután a kollégium egyik stipendiumát (ösztöndíját) elnyerte, amelyhez jótevői is egy bizonyos összeggel hozzájárultak, 1740. május 23-án peregrinációba (vándorlás, tanulmányút) kezdett. Hollandiába ment, ahol 1740. augusztus 23-án iratkozott be a leideni egyetemre. Ott elsősorban teológiát és keleti nyelveket tanult. Három évig hallgatta az egyetem neves tanárainak (Albert Schultens, Johannes Vesselius, Pieter van Musschenbroek, Bernat Siegfried Albinus, Johann Jacob Vitriarius, Frans van Oudendorp, Jan van den Honert, Joachim Schwartz) előadásait.
1743. július 29-én Amszterdamból indult haza, hajóval érkezett Hamburgba, onnan szárazföldön Berlinbe látogatott, majd Boroszlót, Késmárkot, Lőcsét, Eperjest érintve november 29-én érkezett meg Nagyenyedre. Gróf Teleki Józsefné Bethlen Kata nyomban udvari papjának fogadta, az ő olthévízi udvarában december 29-től kezdte meg szolgálatát. A papi vizsgálatot 1744. június 15-én a nagybaconi közzsinaton tette le, ahol 17-én pappá szentelték. 1746-tól nemcsak udvari pap, hanem Olthévíz parókiális papja is.

 

1748 márciusában feleségül vette Enyedi Máriát, Enyedi Sámuel (Constantin Brâncoveanu erdélyi birtokainak igazgatója) lányát, aki 1749-ben, első gyermekük születésekor meghalt. Bod Péter 1751 márciusában nősült újra. Felesége a gyulafehérvári egyházmegye esperese, a benedeki lelkipásztor Bányai István lánya, Bányai Zsuzsánna lett. Kilenc gyermekük született, közülük azonban csupán három érte meg a felnőttkort...

 

 
A magyarigeni református templom, ahol élete végén Bod Péter is szolgált (forrás: Gudor Kund Botond)
 
1749. november 21-én a magyarigeni eklézsia hívta meg lelkésznek, ahová december 5-én köszöntött be. Bár neves főgimnáziumok versengtek érte, megmaradt Magyarigenben lelkipásztornak. A fejérvári egyházkerület 1758. január 11-én jegyzővé tette meg, 1767. július 1-jén a kézdivásárhelyi közzsinaton generális notáriussá (teljeskörű főjegyző) választották.
Irodalmi, közművelődési tevékenysége mellett szőlőműveléssel foglalkozott. Ez a szenvedélye okozta halálát, 1769. március 3-án. Magyarigeni szőlősében, metszés közben kezén az ütőeret úgy átvágta, hogy a vérzést nem tudták elállítani, ő maga pedig elvérzett. Mindössze ötvenhét évet élt.
(Az idézőjeles kifejezések, megfogalmazások Bod Péter Önéletírásából származnak.)
 
Bod Péter sírköve Magyarigenben (forrás: Gudor Kund Botond)
 
Munkássága

A haladó erdélyi művelődés egyik legkiválóbb képviselője, a magyar felvilágosodás előfutára. Húsznál több műve jelent meg nyomtatásban, közülük jónéhány két-három kiadást is megért. Csupán a fontosabbakra térünk ki itt.
 
Főművének a 485 magyar literátus életrajzát tartalmazó, 1766-ban Nagyszebenben kiadott Magyar Athenast tekintik, amely ma is értékes segéd könyv, az első magyar irodalmi lexikon. Ebben a tekintetben Bod Pétert csak a selmecbányai Czvittinger Dávid által 1711-ben latinul kiadott, magyar írók életére és munkásságára vonatkozó, nem a legsikerültebb adatgyűjtemény, a Specimen Hungariae Literatae előzte meg.

A Szent Bibliának históriája (Nagyszeben, 1748) című munkája az első magyar irodalomtörténeti monográfiaként is  felfogható, mert a Szentírás kézirat ainak és kiadásainak egyetemes története után a magyar bibliafordításokat is ismerteti. Ez a könyve még két kiadást ért meg, egyik életében (1756), a másik jóval halála után, 1782-ben jelent meg Nagyszebenben.

Smirnai szent Polikárpus (Nagyenyed, 1766) című munkája az erdélyi református püspökök életrajzát foglalja magába.
A Szent Hilarius vérbeli humort sem nélkülőző, zömmel máig aktuális, aforizmaszerű megállapítások sorozata az életről és az emberi jellemről, viszonyokról, a társadalom működéséről stb.
A Bod gondozásában 1767-ben ugyancsak Nagyszebenben megjelentetett, megjegyzésekkel és német résszel megtoldott, Pápai Páriz Ferenc-féle latin–magyar, magyar–latin szótárat a diákok még a 20. század elején is használták.

 
 
Élete során nyomtatásban megjelent fontosabb munkái:

 
 
A Szent Bibliának historiája (Nagyszeben, 1748)
Szent Júdás Lebbeus apostol levelének tanításokban foglalt magyarázatja (Nagyszeben, 1749)
Szépen fénylő és ékeskedő, de hirtelen elhervadott s porban esett korona (Kolozsvár, 1749)
Szent Heortokrates, avagy ... a keresztyének között előforduló innepeknek és a rendes kalendáriumokban feljegyeztetett szenteknek rövid historiájok ... (Nagyszeben, 1761)
Judiciaria fori ecclesiastici praxis (Nagyszeben, 1757)
Az Isten vitézkedő anyaszentegyháza ... rövid historiája (Bázel, 1760)
Szent Hilarius, vagy szívet vidámító, elmét ékesítő... dolgok B. P. által (Nagyszeben, 1760)
Tiszta fényes drága bíbor... (Kolozsvár, 1762)
Synopsis juris connubialis... (Nagyszeben, 1763)
Hungarus tymbaules... (Nagyenyed, 1764)
Hungarus tymbaules continuatus (Nagyenyed, 1766)
Smirnai szent Polikárpus ... erdélyi református püspököknek historiájok (Nagyenyed, 1766)
Erdélyi Féniks Tóthfalusi Kis Miklós avagy prof. Pápai P. Ferencznek a könyvnyomtatás mesterségének találásáról és folytatásáról irott versei (Nagyenyed, 1767)
Francisci Paris-Papai m. d. Dictionarium latino-hungaricum et hungarico-latino-germanicum, proverbiis selectioribus interspersis (Nagyszeben, 1767)

Halála után adták ki a következő munkáit:

Historia unitariorum in Transilvania (Leiden, 1766)
Beszélgetés Isák és Bethuel leánya Rebeka között házassága alkalmatosságával (Pest, év nélkül)
Megújított egyházi törvénykeztető (Kolozsvár, 1833)
Historia Hungarorum ecclesiastica (I–III. Leiden, 1888–1890)
Kősziklán épült ház ostroma... (Lipcse, 1866, Bod Péter fordításában)
Bod Péter önéletírása (Kolozsvár, 1940)

(A Bod Péter-bibliográfia IDE KATTINTVA érhető el a Magyar Elektronikus Könyvtárban.)

Kéziratból ismert az a terve, amely szerint, bibliográfiai bevezetés után, Erdély földrajzi, történeti, politikai, egyház- és iskolaügyi leírására készült. Ebbe a tárgykörbe tartozik kéziratban maradt művei közül az erdélyi románok története, a Brevis Valachorum Transylvaniam incolentium historia 1764-ből, valamint a székelyekkel foglalkozó Siculia Hunno-Dacica. Tervét, sajnos, hirtelen bekövetkezett halála miatt nem tudta megvalósítani...
 
Bod Péter szobra a csernátoni Haszmann Pál Múzeum udvarán
 
Bod Péter tudatosan foglalt állást a magyar nyelv használata mellett. Fontosnak tartotta egy magyar tudós társaság megalapítását. Amint a fenti lista is tükrözi, igen széles körű, termékeny munkásságot fejtett ki. Az ő emlékére nevezte el Toldy Ferenc az általa a Cornides-kódexről leválasztott Bod-kódexet, amelyet magyar nyelvemlékként tartunk számon (a budapesti Egyetemi Könyvtárban őrzik), és Ráskai Lea domonkosrendi apáca másolta a 16. században.

Összeállította: Demeter Lajos helytörténész (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy)

Kapcsolódó cikkek (5)

Bod Péter Önéletírásából

Én, Bod Péter, Erdélynek abban a részében, amely Moldvára tekint, a szántóföldben, rétekben, erdőkben, vizekben és más természeti javakban bővelkedő Felsőcsernáton községben, Kézdiszékben, a székelyek között születtem az 1712-ik évi február hó 22-ik napján.

Bod Péter szerint a világ

Bod Péter Szent Hilárius című munkájából

© Copyright Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, Kovászna megye, 2012. Minden jog fenntartva. Webdesign: www.voidart.ro