Botcsinálta kalandorok: vendégmunkás-sorsokról B. Kovács András könyvbemutatóján

B. Kovács András legújabb, Botcsinálta kalandorok című, sorrendben kilencedik kötete bemutatójának lesz helyszíne könyvtárunk olvasóterme 2013. november 8-án, pénteken 18 órától, a "Tudás - Élmény - Tapasztalat" mottóval működő Háromszéki TÉT-estek sorozatban. Házigazda: Demeter Lajos helytörténész, könyvtáros.

A rendezvényen közönség elé kerülő, a marosvásárhelyi Mentor Kiadónál idén megjelent könyv zömében székelyföldi vendégmunkásokkal 1986 és 2011 között készült, ún. vallomásos mélyinterjúkat tartalmaz. A kilencvenes évek elején Nyugatra utazni még a szabadulás mámorát jelentette, a demokrácia üdvét, a szabadság és egyenjogúság megtapasztalásának lehetőségét. De a munkát keresők már komoly akadályokkal számolhattak. A Háromszék napilapnál dolgozó, riporterként is ismert szerző beszélgetőtársainak már a rendszerváltás utáni első években ezekre kellett összpontosítaniuk. A beszélgetésekből a korlátok, a nehézségek, a csapdák, a nélkülözések, a csalétkek, a kelepcék és a visszaélések világára derül fény, az egyéni sorsok végtelen változatossága pedig egészen elképesztő. A kíváncsiságon túl az itthoni elmaradottság, gazdasági csőd, etnikai és politikai zűrzavar lökte ki e nép fiait az országútra, a nagyvilág magába szívó örvényébe.

Az igen olvasmányos könyv olyan erdélyi hazánkfiai viszontagságairól szól, akik az utóbbi két évtizedben a nyugati munkavállalással próbálkoztak – sőt, még egy-egy isztanbuli és tel avivi történet is található benne –, s akik a vendégmunka jogi rendezetlensége miatt váltak akaratuk ellenére valóságos áldozataivá sokszor a kiszolgáltatottságnak. Mások nagy erőfeszítések árán, de sikerrel vették a természetes és kevésbé természetes akadályokat. Az interjúkban, első személyű elbeszélésekben feltáruló sorsokat a szerző szűkszavú kommentárjai próbálják meg a kívülálló szemével is láttatni. Hogy ez az értelmezésig is eljuthasson. ebben segít az előszó és az vendégmunka jelenséget európai összefüggésekbe emelő utószó. A megszólalók nagyobb hányada székely, és a skála az álturistaként megjelenő első alkalmi próbálkozóktól a Magyarországon, majd Spanyolországtól Izraelig, Amerikától Olaszországig szétszóródó nyomukba eredetteken át egészen a munkaerőpiac lelketlen kalózai, a hamis munkatoborzók által rászedettekig terjed, de visszamegy az időben a nyolcvanas évekig is, amikor az első szökevények életüket is kockáztatva vágtak neki a zöldhatárnak.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!