Visy Zsolt: Daciai limeskutatások. Úton a világörökségi cím elnyerése felé
-kivonat-
Erdély közepe és a Román Alföld nyugati fele Traianus győztes hadjáratai eredményeként a Római Birodalom, a világtörténelem egyik legnagyobb birodalma része lett. Megindult az útépítés, városokat alapítottak, nagy mennyiségben bányászták az aranyat és a sót. A hamar felvirágzó provincia biztonságára eleinte egy, majd két legio vigyázott, a külső határokon segédcsapatok őrködtek. Az Orsovától (Dierna) kiinduló határ, a limes nagy ívben vette körül a tartományt, amely keleten hegyvonulatok, a Homoród, majd véges-végig az Olt mentén haladva kanyarodott vissza a Dunához.
Az évszázadok óta folyó kutatás számos feliratot, leletet eredményezett, és feltérképezte a limes vonalát. Kitűnt, hogy a 15-30 km-re telepített csapatok a hegygerincek mögötti völgyekben állomásoztak, a tényleges határon csak őrtornyok és – indokolt esetben – sáncok épültek. E sorok írója 2008-ban kapcsolódott be tanítványaival együtt ebbe a kutatásba Dacia keleti határvonalán a Marosvécs és Bereck közötti szakaszon előbb légirégészeti módszerekkel, majd 2016-tól kezdve az énlaki castellum feltárásával. Az eddigi ásatások a principia és a védművek területén folytak.
E kutatások bebizonyították, hogy a tartomány e szakaszán is a folyóvölgyekben voltak az erődök a tőlük 5-10 km-re húzódó határ mögött. Arra is fény derült, hogy a castellum kőbe való megépítése nem egy, hanem két szakaszban történt. Az északi kaputorony előterében előkerült felirat azt bizonyítja, hogy a kőerőd Kr. u. 149-ben épült meg, a kaputorony a 3. század elején, a kapukat pedig a 3. század harmincas éveiben biztonsági célból részlegesen vagy teljesen elfalazták.
E megfigyelések Dacia egyéb határerődítményeire is érvényesek, meg kell tehát vizsgálni, szükség esetén módosítani kell az eddigi kronológiát. Ezt az is indokolja, hogy a Frontiers of the Roman Empire világörökségi klaszter részeként készül Dacia határvonalának világörökségi pályázata, amely világörökségi rangra emeli ennek a provinciának a határvonalát, fontosabb katonai létesítményeit. Ugyanerre törekednek a Duna-menti országok, beleértve Romániát is, és remélhető, hogy Németország, Ausztria és Szlovákia limese után a magyar, horvát, szerb, bolgár és román Duna-szakasz is elnyeri ezt a kitüntető címet.
Az előadásra pénteken, 2022. november 18-án 17 órától kerül sor könyvtárunk Gábor Áron-termében.
Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
Sajtóvisszhang: A világörökségi cím a cél
Anna egy átlagos, 9 éves kislány. Olyannyira átlagos, hogy szinte semmilyennek érzi magát, főleg nővérei mellett, akik mindketten több hobbit űznek, mindig hangosak, cserfesek, társaságban érzik igazán jól magukat. Ezzel szemben Annában minden introvertált gyerek magára ismerhet: szeret egyedül lenni a saját világában, olvasni, rajzolni, fantáziálni, rácsodálkozni a világra, egységességet érezni a természettel.
7 éves kortól ajánlott