Bod Péter Megyei KönyvtárKovászna Megye

Erdély: emberek, életek, történések - Mentor-est a könyvtárban

2013.12.17., kedd 18:00

A marosvásárhelyi Mentor Könyvkiadó több visszhangos, friss kötetének bemutatóját rendezzük meg 2013. december 17-én, kedden 18 órától könyvtárunk Gábor Áron termében.

A rendezvényen szó lesz a következő könyvekről:

Bedő Béla: Magyar tiszt a román hadseregben
Méliusz Anna: Nem hősökről beszélek
Pál-Antal Sándor: A székelyek földje és népe
Sebestyén Mihály: Midway-szigetek
Szilágyi Sándor: Hanyatló Erdély.

A könyveket Káli Király István, a kiadó vezetője és B. Kovács András újságíró mutatják be, a szerzők közül jelen lesznek Bedő Béla, Pál-Antal Sándor és Sebestyén Mihály, utóbbi a Szilágyi-könyv szerkesztőjeként is.

Az esten a bemutatandó könyvekből és más Mentor-könyvekből is kedvezményes áron lehet vásárolni.

Ismertető az esten közönség elé kerülő munkákról:

Bedő Béla: Magyar tiszt a román hadseregben (Emberek – életek sorozat 3.)

A 20. század második felében nem túl sok magyar nemzetiségű tiszt szolgált a román hadseregben, és nem tudunk róla, hogy bárki közülük megírta volna az életrajzát. Egyrészt, mert a katonatisztek – nemzetiségtől függetlenül – többnyire nincsenek jó viszonyban az írással és az irodalommal, másrészt, mert az elmúlt fél évszázad történelmi-politikai eseményei nem kedveztek annak, hogy tiszta lelkiismerettel emlékezhessenek vissza mindarra, amit tettek és átéltek. És főleg nagyon kevés volt közülük az olyan, aki, Bedő Bélához hasonlóan, megőrizte nemzeti identitását.

Ez a könyv nem egy egydimenziós ember írása. A szerzőnek, bár fontos a magyarsága, értékrendszerében ugyanekkora súllyal bír a virtus és az élet nehézségeivel való bátor szembenézés, a gépek, a mérnöki munka és a kézművesség szeretete, az oktatásba mint hivatásba vetett hit, de legfőképpen a családból hozott szellemi örökség: a munkát a lehetõ legnagyobb lelkiismeretességgel és pontossággal kell elvégezni. Élvezetes stílusban megírt rövid történetek sorjáznak a könyvben. A szerző sok olyan apró részletet örökít meg a világháborús és az azt megelőző időkről, illetve a romániai kommunizmus öt évtizedéről, amelyek hiányoznak a hivatalos történelemkönyvekből.

Méliusz Anna: Nem hősökről beszélek (Emberek – életek sorozat 4.)

Amit a szerző elmond, nem a történelem, hanem egyetlen kis család tragédiája, Európa Keletén, egy kis országban, annak is egy kis városában, Kolozsváron, Erdélyben. De a történés maga része a történelemnek.

A világraszóló nagy események legtöbbször a világot megrázó bűntények voltak. Háborúk vagy népirtások, amelyek halálos áldozatainak száma felmérhetetlen. Méliusz Anna nem erről és nem róluk akar szólni, megvallván, hogy erre se nem hivatott, se nem felkészült. Lelkiismerete szerint arra érzi magát feljogosultnak, hogy ennek egy ‘mellékes’ és ‘jelentéktelen’ következményéről beszéljen.

Amit elmond, az tehát nem ‘világot megrendítő’ esemény, mégsem csak individuális tragédia. Hiszen akikről ez a dokumentum-írás szól, életükben sem játszottak hős-szerepet. Egy asszony és egy gyermek, akik egy forradalmár mellett élték le életüket: róluk van szó. Egyikük tragikus haláláig. És a másik nem kevésbé tragikus pusztulásáig, a megőrüléséig.

Pál-Antal Sándor: A székelyek földje és népe

A szerző tanulmányai a székelység történetének egy-egy vetületét tárgyalják a középkortól a jelenkorig. Többségükben az újkor történetének kérdéseivel foglalkoznak, azon belül pedig a mindmáig legkevésbé feldolgozott 18. század eleji átmeneti korszak viszonyait tárják fel, azét az időszakét, amikor a török fennhatóságot követően a Habsburg-uralom alá került Erdélyt sokoldalú megrázkódtatások és rendkívüli természeti csapások sújtották, amelyek a székelységet is rendkívüli megpróbáltatások elé állították. Ezt egészítik ki a jelenkori és legújabb kori eseményeket, adatokat ismertető írások.

Tekintetbe véve a tanulmányok tartalmát és mondanivalóját, valamint a tényt, hogy feleletet adnak egy sor felvetett kérdésre, tisztázva eddig fel nem tárt vagy kevésbé ismert mozzanatokat, a kötetnek sikerül egy lépéssel előrébb vinni a székelység történetének megismerését.

Sebestyén Mihály: Midway-szigetek

A szerző hősei többnyire az előző köteteiből ismert furcsa nevű, de akár a közvetlen környezetünkben vagy az Osztrák–Magyar Monarchia „áldott békeidejében”, a két háború között élő, esetenként az elviselhetetlenség és felelőtlen szabadság határán billegő, különös, bogaras figurák.

Általuk olyan helyzeteket, kapcsolatokat teremt, mutat fel az író, amelyek hiányoznak egy hagyományos/valóságos/dokumentálható várostörténetből, de bármikor létezhettek/megtörténhettek volna. A hihető és a hihetetlen határán tollászkodó történetek, a helyzet pengeélén bokázó, hajbókoló alakok és városok megközelítése és ábrázolása ironikus. A nyelvi komikum, új szavak, képzelt állatok, átértelmezett kifejezések, a sokszínűség és – miért ne – a nemes érzelgősség (van egyáltalán ilyen?!) keverékéből bontakozik ki az a sajátos meseközeg, korszak, amely Sebestyén Mihály elbeszéléseire jellemző.

Szilágyi Sándor: Hanyatló Erdély (Erdélyi Ritkaságok sorozat – 8.)

Szilágyi Sándor, a 19. század legnevesebb történésze nélkül, az ő megkerülésével nincs erdélyi történelemtudomány, munkássága nélkül a 16–17. századi erdélyi magyar politikatörténet, diplomáciatörténet, köztörténet, a fejedelmi közigazgatás és törvénykezés múltjának tanulmányozása – sőt értelmezése – elképzelhetetlen.

Ebből kiindulva válogatott és szerkesztett egybe néhányat a jelentősebb, Erdély nagy személyiségeiről – Bethlen Gábor, Haller Gábor, Kemény János, Béldi Pál, Szász János, Rákóczy József, Mikes Kelemen, Cserei Mihály – szóló tanulmányai közül Sebestyén Mihály.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Sajtóvisszhang:

Könyvek Erdélyről
Emberek, életek, történések

Mi történik?

A hét könyve

A hét gyerekkönyve