Szembenéző vers-idők

A Magyar Kultúra Napja alkalmából, 2018. január 23-án, kedden könyvtárunk kettős rendezvényre hívja közönségét.

18 órától a Háromszéki TÉT-estek (Tudás – Élmény – Tapasztalat) sorozatban dr. Reisinger János magyarországi egyetemi tanár, irodalomtörténész tart a költői alkotást életközelben értelmező előadást, Ki nekünk Arany János? címmel.

Az előadás apropója a költő születésének 200. évfordulójára, 2017-ben megjelent, azonos című, az előadó által jegyzett kötet is, amely a 66 évet élt Arany Jánosról hatvanhat történetet tartalmaz.
Reisinger János a könyv előszavában így ír: „Ez az egyszerű kiadvány sem több, sem kevesebb nem akar lenni, mint egy nagy jellem és tehetség útjának emlékezetes történetekben való nyomon követése, vagy a költő szavával élve: sokaknak gyorsan sült vándorcipó.

Reisinger János (1954) az ELTE Bölcsészkarának magyar-francia szakán szerzett diplomát 1978-ban. Ezt követően az MTA Irodalomtudományi Intézeténél dolgozott. Doktori értekezését Babits Mihály és Horváth János irodalomszemléletéről (1980), kandidátusi fokozatát A Biblia és az irodalom kapcsolatáról (1994) írta és védte meg. 22 éven át (1983-2005) tartott vetített képes előadásokat az ELTE jogi karának épületében, amelyből a Magyar Rádió Társalgó című műsora is bemutatott ötöt. A Magyar ATV közel 200 előadását rögzítette Látók, szóljatok! címmel 2000-2003 között. Több mint 20 könyve, 200 tanulmánya jelent meg eddig, miközben több mint 10 ezer előadást tartott Magyarországon és hét másik országban. A Sola Scriptura bibliatudományi főiskola tanszékvezetője.

19 órától bemutatjuk a pozsonyi AB-Art Kiadónál megjelent, Farkas Árpád legszebb versei című kötetet, a szerző és a kiadóvezető, Balázs F. Attila társaságában. Közreműködik Kolcsár József színművész.

Részlet a Magyarország Babérkoszorúja és József Attila-díjas sepsiszentgyörgyi költő alkotásaiból összeállított, 2017-ben kiadott kötet ajánlójából:
„[…] Míves költő, aki életműve legjavában a szemléleti elkötelezettséget fogalmi pontossággal, csiszolt, gyakorta a népköltészet letisztult képalkotásával tudja ötvözni; a közérthetőség nem ellensége, metaforái mégis tündökletesen szárnyalóak, kép és gondolatiság, látvány és intellektus, tárgyszerűség és többszólamú eszmevilág plasztikusan simul össze műveiben. […]” (Cs. Nagy Ibolya)

Az ünnepi rendezvény házigazdája Szonda Szabolcs könyvtárigazgató.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Sajtóvisszhang:

Költészetről, emberségről (Farkas Árpád legszebb versei)

"Tíz mai költőért nem adnám"

A világ nem változott (Kötetben Farkas Árpád legszebb versei)

Arany Jánosról - másként