Önarckép nemzettel – A hetvenéves Vári Attila köszöntése

Könyvtárunk és a marosvásárhelyi Mentor Könyvek Kiadó szervezésében, Önarckép nemzettel címmel, 2016. március 3-án, csütörtökön 18 órától kerül sor Sepsiszentgyörgyön az aznap hetvenedik életévét betöltő Vári Attila író, költő köszöntésére, az eseményben partnerséget vállaló Hotel Best Western Park második emeleti különtermében (Di Stefano).

A rendezvényen a szerzőt és Széltörésben című, frissen megjelent verseskötetét Káli Király István, a kiadó vezetője méltatja. Közreműködik: Fekete Lovas Zsolt színművész.

Vári Attila (Sáromberke, 1946. március 3.): Magyarországon élő erdélyi magyar író, költő. Marosvásárhelyen érettségizett, a színművészeti főiskola, majd a kolozsvári egyetem hallgatója volt, végül a bukaresti színművészeti főiskolán szerzett filmrendezői diplomát. 1968-ban a Brassói Lapok munkatársa, majd a sepsiszentgyörgyi Megyei Tükör szerkesztője lett, 1970-től a Román Televízió magyar szerkesztőségében, 1973-tól Sütő András lapja, az Új Élet szerkesztőségében dolgozik, 1978-tól szabadfoglalkozású író, 1981-ben megfosztják közlési jogától, könyveit kivonják a könyvtárakból, majd bezúzzák őket.

1983-ban áttelepült Magyarországra, ahol a Mafilm rendezői irodájában dolgozott, később a Magyar Nemzet és a Film Színház Muzsika periodika főmunkatársa, rövid ideig az MKH Bank, majd a Magyar Televízió osztályvezetője, később főszerkesztője. 2000 és 2002 között a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium kabinetjében dolgozik, majd 2002. január elsejétől nyugdíjazásáig kultúrdiplomata, a bukaresti Magyar Kulturális Központ intézeti titkára.

Költészetében az áttelepülés, az otthonteremtés gyötrelmei foglalkoztatják, prózájában a groteszk játékosság, az anekdotikus-humoros fikcióteremtés az uralkodó.

Fontosabb kötetei: Középkori villamosjegy (novellák, 1970), Volt egyszer egy város (regény, 1986), Cselédfarsang (regény, 2001), Sztálinvárosi idill (novellák, 2004), Idegen ég (válogatott versek, 2006), Nappali holdfény (regény, 2013), Széltörésben (versek, 2016).

Jelentősebb szakmai elismerései: A Romániai Írók Szövetségének díja (1977, 1980), Artisjus-díj (1986), József Attila-díj (1989), a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1997), Székelyföld-díj (2009).

A jobbára prózaíróként ismert Vári Attila ismét verseskötettel jelentkezik, immár a negyedikkel. Az előző háromban – Változatok ütő- és védekező hangszerekre (1978), Az elsodort babaház(1988), Idegen ég (2006) – felmutatott egyértelmű költői tehetségét, saját, jellegzetes lírai hangját, játékos kedvét, olykor élceit, megróvó kiszólásait hozza magával ebben a két ciklusra (Önarckép nemzettel és Forgószélben) tagolt, 32 verset tartalmazó kiseposzban is, amelyet mintegy a hetvenedik születésnapjára önmagának szánt ajándékként, de mindenki által élvezhetően ajánl fel olvasóközönségének, ugyanúgy ajándékként.

Vári Attila olvasatában az életet körülvevő világot nem annyira a teremtett természet, hanem elsősorban az ilyen-olyan emberek jelentik, ezért is nem a fákat, virágokat, az idő járását, a természet csodáit követi nagy-nagy figyelemmel verseiben, hanem a körülötte, a mindennapi életét – ha nem is meghatározó, de többnyire – befolyásoló embereket, közelieket és távoliakat, önmagukban is vagy egy-egy csoport tagjaiként fontosakat. Megfigyelésében nem tartja távol őket, hogy hideg tárgyilagossággal szemlélje egyiket vagy másikat, hanem közel engedi magához, s olykor az érzelemvilágán is átszűrve keresi, keresteti az igazságot velük kapcsolatban. Úgy tudja felülírni saját magányérzetét, hogy „szétszedi” őket. S ha legtöbbször nem is „vetemedik el” odáig, hogy ítéletet mondjon fölöttük, nem tagadja, hogy az ember-mindenség sorsfolyama nem független tőlük. Ez is vezeti el addig a következtetésig, hogy magánya önként vállalt ugyan, de többé-kevésbé mások által rákényszerített. Ennek is következménye, hogy – szinte mintegy végső számadásként – kibuggyanjon belőle a csalódás, a keserűség a végső számadáskor: „rettegésben éltem / hetven évem / félelemben és nem is / csak olykor-régen / jövőt hazudnak”.

Sajtóvisszhang:

Születésnapi ajándék (Vári Attila köszöntése)
Vári Attila hetvenéves