Forrás: www.konyvkritikak.blog.hu
... a Pongrác Kiadó egy újabb szerzővel ismertette meg a magyar gyerekeket. Piret Raud egyike a legnépszerűbb észt gyermekkönyvíróknak, jelen kötete példának okáért több iskolában is kötelező olvasmány. A magyarokhoz több szálon fűződő felmenőkkel rendelkező hölgy az idei Ünnepi Könyvhét egyik vendége lesz.
A 2/b igen csak különleges osztály. Ritka közöttük a viszálykodás, a csínytevékenységekben egy emberként vesznek részt. Ennek az összetartó kis közösségnek a tagja Tóbiás is, aki bár mindig jót akar, ez nem mindig jön össze. Legjobb barátjával Ukuval mesterei a felnőttek idegeinek kikészítésében. Az osztálykiránduláson felmásznak egy magas sziklára, ahonnan aztán mégsem olyan könnyű a lefelé vezető út, titkos klubot alapítanak, amihez végül az egész osztály csatlakozik, a születésnapi partin pedig bezárnak egy gyereket a szobába. De a többieket sem kell félteni: minden gond nélkül elpusztítják a versenyre szánt káposztát, de a jó ügyért is kiállnak: az életük árán is megvédik Uku háziállatát, Röfit, a disznót.
Piret Raud 1971-ben született Tallinnban – de „életében” először már a mamája hasában megfordult Magyarországon. Édesanyja Aino Pervik gyermekkönyvíró (és számos magyar kötet észt fordítója – pl. Janikovszky, Mikszáth, Mándy), édesapja Eno Raud író (A repülő csészealjak története, Mohaszakállék újabb kalandjai). Testvérei Rein Raud író és japanológus, a Tallinni Egyetem volt rektora és Mihkel Raud zenész, író – a családban tehát mindenki ír. Piret a Tallinni Művészeti Egyetem grafika szakán végzett. Egy ideig a legnevesebb észt gyerekfolyóirat, a Täheke (Kiscsillag) főszerkesztője volt. 1999 óta szabadfoglalkozású író, illusztrátor. Rengeteg kötetet az ő grafikái díszítenek, s ezeket különböző elismerésekkel jutalmazták (pl. 2009-ben „Az év legszebb gyerekkönyve” díjjal). Többnyire saját maga által illusztrált könyvei közül többet lefordítottak már angolra, németre, oroszra, franciára, japánra, litvánra, spanyolra, lettre. Astrid Lindgren-emlékdíjra jelölték 2014-ben.
Habár nagy nemzetközi sikerről nem beszélhetünk a kötet kapcsán (a magyaron kívül eddig csak lett nyelven jelent meg), mégis örömteli Tóbiásék megjelenése a hazai piacon. És nem csak azért, mert egy újabb nemzet történetmesélési szokásait ismerhetjük meg, hanem mert a regény egyfajta üzenetet is hordoz magában. Habár már Magyarországon is igyekeznek az általános iskolások kötelező olvasmányainak összeállításakor a kortárs írókat felvenni a listára (lásd például Nógrádi Gábor vagy Csukás István), úgy érzem, e terén még mindig elmaradottak vagyunk. Félreértés ne essék, A Pál utcai fiúkat vagy a Vukut én sem szívesen cseréltetném le, de ugyanakkor nem mehetünk el amellett a tény mellett, hogy a világunk nagyon gyorsan változik, és ehhez legjobban a gyerekek és a tinédzserek tudnak alkalmazkodni.
Tóbiás feltehetőleg olyan lehet az észteknek, mint a svédeknek Harisnyás Pippi, az angoloknak Rosszcsont Peti vagy a finneknek Ella. És a népszerűsége is ugyanabban rejlik: hús-vér gyerekekről mesél hús-vér gyerekeknek. A 2/b semmiben sem különbözik egy valódi osztálytól, megvannak az apróbb klikkek, de ugyanakkor az összetartozás is erősen jellemzi őket. Néha előfordul egy-egy veszekedés, de hamar jön a kibékülés, és ugyanilyen gyorsan tudják az őrületbe kergetni a felnőtteket. is. A három-négy oldalas fejezetek különálló történeteket mesélnek el, így akár a napi egy rész elolvasása sem jelent különösebb gondot a kisebbeknek, hiszen nincs olyan nagy, az egész regényen átívelő szál, amelyet meg kell jegyeznie a kicsiknek.
A történetek többsége bájos és humoros, és biztos vagyok benne, hogy akár a gyerekek, akár a felnőttek magukra ismernek egy-egy szereplőben olvasás közben. A kötetet Hillar Mets színes illusztrációi díszítik. Akinek pedig kedve van találkozni a szerzővel, megteheti ezt most szombaton (június 6.) 15 órakor a Pongrác Kiadó standjánál a Vörösmarty téren.
Értékelés: 10/8
Anna egy átlagos, 9 éves kislány. Olyannyira átlagos, hogy szinte semmilyennek érzi magát, főleg nővérei mellett, akik mindketten több hobbit űznek, mindig hangosak, cserfesek, társaságban érzik igazán jól magukat. Ezzel szemben Annában minden introvertált gyerek magára ismerhet: szeret egyedül lenni a saját világában, olvasni, rajzolni, fantáziálni, rácsodálkozni a világra, egységességet érezni a természettel.
7 éves kortól ajánlott