Bod Péter Megyei KönyvtárKovászna Megye

Romain Puértolas: A fakír, aki egy IKEA-szekrényben ragadt

Forrás: www.kedvenckonyvem.blogspot.com

Fülszöveg: Volt egyszer egy szürke ruhás, nagyon szakállas hindu fakír, Hathadrab Béhrez Nehmár (ejtsd: hat-darabért-ez-nem-ár). Csalásból éldegélt, cukorszögeket és ál-pengéket nyelt reggeltől estig. Egy napon ez a fakír megérkezik Párizsba, hogy felkeresse az elemes bútorok Mekkáját, a szerelési útmutatók Lourdes-ját: az IKEA áruházat. Vásárolni szeretne magának egy – a kényelmét és a kenyérkeresetét egyszerre biztosító – szöges ágyat. Mivel szállodára nincsen pénze, elhatározza, hogy az éjszakát az áruházban tölti. Ám a szekrényt, ahol elbújik, egyszer csak felteszik egy Angliába induló kamionra, melynek rakterében néhány szudáni férfi lapul. Angliában letartóztatják, és a bevándorlókkal együtt kitoloncolják Spanyolországba. Innen egy utazóládában menekülve Rómában találja magát ahol nekilát megírni első regényét… A fakír szemfényvesztően mulatságos és szép szerelmi történetből megismerhetjük az illegális bevándorlók különös utazását Európába, az ígéret földjére.

Vélemény: Romain Puértolas rengeteg díjat nyert ezzel a regénnyel, elolvasása után pedig azt kell mondanom, meg is érdemelte.
Ha hasonlítanom kéne valamihez, akkor először Christopher Moore Biff evangéliuma jut eszembe. Habár a két szerző más fajta humorral operál, a két regény mindenképpen hasonlít abban, hogy könnyed, vicces módon próbál átadni egy igen fontos üzenetet. Míg a Biff evangéliuma a vallások közötti átjárhatóságot és a vallási toleranciát helyezte előtérben, az IKEA szekrényben ragadt fakír története az illegális bevándorlók és a különböző etnikumok iránti megértést emelte ki. A két történet abban is hasonlít, hogy az üzenet ugyan fontos, a felszín alatt folyton jelen van, mégse szájbarágósan tálalják a szerző, nem ez a regény fő eleme.

A mi esetünkben, a történet főszereplőjének különös utazását követhetjük nyomon (a francia cím: az IKEA szekrényben ragadt fakír fantasztikus utazása), ahogy önszántán kívül illegális bevándorlóvá válik, miután egy IKEA szekrényben ragadt, amelyet Angliába szállítanak Franciaországból. Utazása során rengeteg emberrel hozza össze a sors és rájön eddigi tisztességtelen élete értelmetlenségére. Úgy dönt, mostantól csak jót szeretne cselekedni és másokon segíteni, ez azonban nem olyan egyszerű, mint ahogy elsőre hangzik.

Nagyon tetszett a történetvezetés, a regényt a bejárt országok szerint tagolta a szerző. Kedveltem Ajatashatru (magyarul Hathadrab) karakterét, világlátását. A történetben ő az a szereplő, aki azt jelképezi, hogy igenis meg lehet változni: megérintik őt a bevándorlóktól hallott történetek, amelyek hatására rájön, habár kemény élete volt, van akinek még nála is rosszabb sors jutott. Mivel önkéntelenül is osztozik hányattatásaikon, közelről tapasztalhatta a rendszer működését és igazságtalanságát. Hiszen - ahogy Wiraj mondja - a bevándorlók nem tehetnek arról, hogy a Földközi tenger rossz oldalán születtek, ahol éhezés, betegség és halál jut osztályrészül. Csupán arra vágynak, hogy tisztességes munkát találjanak Európában (akár szart is lapátolnának kézzel, ha cserében befogadnák őket) és családjukat támogathassák, hogy azoknak ne kelljen tovább éhezniük. Mindent kockára tesznek - az életüket, az egészségüket és a büszkeségüket - hogy küzdhessenek a rájuk kirótt szerep ellen és ne kelljen végignézniük, hogy gyermekük éhen hal. Igen, csupán a rossz oldalon születtek. Európa pedig visszaküldi őket a halálba.

A történet főszereplőjén kívül nagyon tetszettek a mellékszereplők is, hiszen mindegyik karakteres volt, a maga módján vicces. A társadalom különböző rétegeinek egy-egy karikatúrisztikus karakterjegyeinek megszemélyesítései voltak, az ő jelenlétük is hordozott egyfajta társadalomkritikát, néha pozitívat, néha negatívat.
Különösen oda voltam a regény kezdéséért és befejezéséért, mindkettőt mesterien kivitelezte a szerző. Már az első mondat felkelti az olvasó figyelmét, hiszen különös, és már ott felcsillan a humor: "Az első szó, ami a Franciaországba érkező indiai fakír Hathadrab Béhrez Nehmar ajkát elhagyta egy svéd szó volt: IKEA." A befejezést pedig azért szerettem, mert a happy endet és a borzalmas valóságot egyszerre jelenítette meg záró soraiban, tökéletesen összegezve az esélyegyenlőség hiányának abszurditását.

A jelenleg is Magyarországra érkező menekültek ügye szerintem tökéletes apropót nyújt a regény elolvasásához annak ellenére, hogy nem a háború elől menekülőkről szól a történet. Ha érdekel, mi motiválhatja őket arra, hogy szülőhazájukat elhagyják és életüket kockára tegyék azért, hogy Európába jöhessenek; ha nem elégszel meg felszínes információkkal; ha kíváncsi vagy egy új nézőpontra, akkor mindenképpen olvasd el ezt a szórakoztató regényt.
Ha pedig az üzenete nem érdekel, de szereted a viccet, kedveled a Monty Python-féle humort, akkor is ajánlom ezt a regényt, hiszen önmagában is rém szórakoztató történetet mesél el, amelyben az abszurd és a helyzetkomikum tökéletes elegyének hatására többször is hangosan nevettem olvasás közben.

Mi történik?

A hét könyve

A hét gyerekkönyve