A rang ára

A szurikáta matriarchák kölykei nagy árat fizetnek anyjuk vezető státuszáért...

Ha azt mondom: tesztoszteron, bizonyára mindenkinek egy kisportolt testű férfi akcióhős jut eszébe. Pedig egy fészkelőhelyéért harcoló vörösbegy hím, vagy egy bőgő szarvasbika képe is felbukkanhatna. Persze egy-két, a tévéből ismert hölgy képe is beugrik, mert az sem véletlen, ha valaki nő létére vezető lesz, ez is összefügg a hormonszintekkel.

De a tesztoszteron által táplált agresszió általában a macsó hímeket illeti, és a kiharcolt dominancia alapvetően a mellkasukat verő ezüsthátú gorillákat jellemzi. Vannak azért az állatvilágnak olyan csoportosan élő tagjai is, akik fordított forgatókönyvet használnak. A szurikátáknál ugyanis a nőstények a hevesebben versengőek. A mongúz család tagjai Dél-Afrika száraz szavannáin őshonosak, a legtöbb szurikáta-udvarház élén meglepő módon nem egy hím, hanem egy domináns nőstény áll. A Duke Egyetem kutatóinak új tanulmányából kiderül, hogy a nőstény vezetők kölykei gyakran magas árat fizetnek anyjuk hatalmáért.

A szurikáta királynő morogva, társait lökdösve és harapdálva tereli a csapatot. Abszolút hatalmat gyakorol beosztottjai felett, akik sokszor a saját szaporodásuk helyett a főnökasszony kölykei felnevelésében kell, hogy segítsenek. A matriarcha zaklató magatartását a magas tesztoszteronszintje táplálja, amely a vemhesség alatt akár a hím fajtársak kétszeresére is emelkedhet. Ám annak ellenére, hogy a tesztoszteron versenyelőnyt biztosít neki, és segít megőrizni a fölényét, a kutatók szerint a fejlődő utódok egészségére is hatással van - nem feltétlenül pozitív módon. A kutatók a délafrikai Kalahári-sivatagban található Kuruman folyó rezervátumban 195 fiatal szurikátát vizsgálták meg. Az analízisben elkülönítve kezelték a domináns és az alárendelt nőstények utódait. Elemezték az állatok ürülékét, vannak-e bennük galandféregpetékre és egyéb parazitákra utaló jelek. Az derült ki, hogy a szurikáta királynők utódai - akik magasabb tesztoszteronszintnek vannak kitéve az anyaméhben - általában több bélparazitát hordoznak, mint a beosztottak kölykei. Ez a gyanú tovább erősödött a kutatókban, amikor megvizsgáltak olyan szurikátakölyköket is, akiknek az anyja a vemhesség harmadik trimeszterében a tesztoszteron hatását korlátozó gyógyszert kapott. A kísérlet kimenetele érdekes eredményeket hozott. Kiderült, hogy a matriarcha tesztoszteronjának blokkolása javította kölykei immunfunkcióját. Ezek a kölykök, akik már nem fürödtek tesztoszteronban az anyjuk méhében, kevesebb parazitát hordoztak, és a vérvizsgálatok alapján erősebb volt a fertőzésekkel szembeni természetes védekező képességük, így a testük jobban ellenállt egyes baktériális fertőzéseknek is. Az utánkövetéses vizsgálatok arra is rámutattak, hogy azon szurikátaanyukák utódai, akiknek a vemhesség alatti tesztoszteron termelését blokkolták, sokkal nagyobb valószínűséggel élték túl az első évüket.

A magas anyai tesztoszteronkoncentráció nem csak az utódok férgességét befolyásolhatja. Magyar kutatók üregi nyulakon, mások rágcsálókon bizonyították, hogy az anyaállat vemhesség alatti magas tesztoszteronszintje befolyásolja az utódok küllemét is. Az így születő nőstény egyedek ivarszerve és végtagjainak anatómiája is köztes jellegű lesz. nem beszélve harcos amazon viselkedésükről. Ugyanezt az eredményt találták azoknál a nőstény utódoknál, amelyek a méhen belül 2 hím magzat között fejlődtek, mivel a fiútestvérek által termelt hormon rájuk is hatott. Ezek a két hím szomszéd között növekedő lányegyedek később kisebb méretű almoknak adtak életet és rosszabb anyáknak bizonyultak, mint a tesztoszteron nélkül fejlődő testvéreik. A szurikátákon végzett vizsgálat azonban az első bizonyíték emlősökön arra vonatkozóan, hogy a méhen belüli megemelkedett tesztoszteronszintnek kitett magzatok legyengült immunrendszerrel rendelkeznek. A csapatvezér nőstények vemhesség alatti tesztoszteron szintje és az utódaik legyengült egészsége közötti kapcsolat a fiatal szurikátáknál volt a legkifejezettebb. Ha azonban a kölykök túlélték az első évet, már eltűnt a negatív hatás.

Úgy tűnik tehát, hogy az egészségi állapot és a hatalom gyakorlásához szükséges tesztoszteronszint szoros kapcsolatban vannak. A hormonszint valójában akkor van hatással, amikor az állatok a legsebezhetőbbek. A kutatás hosszú távú célja annak megértése, hogy az emlősállatok fertőzésekkel szembeni védekezése milyen kompromisszumokkal jár, akár a vadonban, akár az állattenyésztésben. A vadon élő szurikáták több évtizede zajló tanulmányozásával feltárható, hogy a valós élethelyzetek olyan tényezők. mint a társadalmi helyzet és a környezeti stresszorok hogyan befolyásolják a hormonszinteket és az immunrendszer működését, és milyen hosszútávú következményekkel járnak.

BILKÓ ÁGNES

(Az cikk az Élet és tudomány 2025. január 24-i számában található és az Olvasóteremben olvasható.)