Bod Péter Megyei KönyvtárKovászna Megye

Király Anikó: A ​balatoni sellő

Forrás: www.niitaabellvilaga.hu

Az igényes borító egy rendkívüli történetet rejteget. Az ereje a szerző által létrehozott varázslaton kívül a cselekmény tér és időbeli elhelyezésében keresendő. Szinte minden magyar embernek van a tengernek becézett tóhoz tartozóan legalább egy szép emléke. Emlékszem, gyerekként engem is mennyire megidézett a Fonyód partját érő hullámok színe, illata és ereje, és hogy mennyire megdobogtatta a szívem, mikor először pillantottam meg a méltóságteljes katamaránt, ami sok-sok éve már, hogy hűen szolgálja a balatoni lakosságot és az ott nyaralókat egyaránt. Ugyanakkor el kell ismernem, hogy a mostani látkép és hangulat közelébe sincs annak, amit a Kassay család tagjai láthattak és érezhettek, mikor megérkeztek a balatonfüredi Rózsalakba – még a körülmények ellenére is. A történet az 1874-es év nyarán játszódik, amikor még a Balaton nem csupán egy pénznyelő turisztikai központ volt, hanem valódi élettel telt emlékgyűjtésre és általános lakhatásra is alkalmas hely. A szerző kellemes hangján az olvasó szeme előtt megelevenedik az akkori értékrend, a különböző társadalmi osztályok tulajdonságai és a kellemes, de a maga módján veszélyes táj – mert legyen a Balaton vize vagy épp az alföld közepe, az ember bármikor lehet rosszkor rossz helyen.

A történet szerint a Kassay család grófi rangja ellenére az elszegényedés mezsgyéjére került. A kiutat a nagyobb lányuk, Aliz lehet képes biztosítani egy megfelelő házasság révén. Az „üzlet” nyélbeütése leginkább a balatonfüredi Anna-bálon lehetséges, így kerül át a kezdetektől a regény színtere Budapestről a Balaton mellé. A könyvben nem csak Aliz sorsa bontakozik ki az olvasó szeme előtt, hanem a húgáé, Szofié is, aki a maga szabadosabb életét hivatott élni cserfes kislányként, továbbá a mellékszereplők egész garmadáját követhetjük még nyomon, akik jelenlétükkel erősen formálják a cselekmény irányvonalát. A viszonylag sok szereplőt a szerző nagyon jól kézben tartja, így a regény átlagos hosszát nézve sem érződnek a lapok túltelítettnek. A történetet mindannyian előre lendítik, kisebb-nagyobb lépésekre ösztönzik, így az olvashatóság végig fennmarad. Az egymástól nem is annyira élesen elkülöníthető szálak végül mind összefutnak, hogy egy nagy tetőpont keretein belül egymásba olvadjanak és a karakterek megpecsételjék saját sorsukat.
A regényben a szerzői jelenlét roppant erős. Király Anikó egyéni stílusjegyei ugyanúgy felismerhetőek a lapokon, mint bármely más könyvében, ezen az eltérő korszakbesorolás sem változtat. Szépen játszik a szavakkal, dallamos kiejtést biztosít az általa papírra vetett gondolatoknak. A válogatott fogalmazásmód nem csak a Kassay lányok szofisztikált szókincséből táplálkozik, hanem ugyanúgy megjelenik Kuglóf vagy akár Kristóf egyszerű beszédmódjában is, mivel a szerző szignifikánsan reagált az életre hívott karakterek életkörülményeire és azok emberre gyakorolt hatásaira. A lapokon gyakorta jelenik meg a humor, kellemes, egymást ugrató poénok és rendhagyó szituációk formájában, amik mosolygásra késztetik az olvasót. Nem is tudnék emiatt kedvenc jelenetet választani, az egész egyben biztosítja a megfelelő szórakozást.

A regény több aktív, egymástól jelentősen eltérő cselekményszállal rendelkezik, mint például a balatoni sellő legendája vagy az Alizra rótt kötelesség. Eleinte úgy tűnhet, hogy ezek között vajmi kevés kapcsolódási pont van, a karakterek problémái olyannyira különbözőek, hogy csak leheletnyi átfedés található közöttük, de végül a szerző bizonyos háttérban szőtt fonalak segítségével képes volt szorosra húzni a kapcsolatot közöttük úgy, hogy a logikai része sem sérül. Így végül egy kedves, szórakoztató, előremutató történetet hozott létre, amely stabilan megállja a helyét. Kellemes olvasmány az év bármely időszakában.

Mi történik?

A hét könyve

A hét gyerekkönyve