Bod Péter Megyei KönyvtárKovászna Megye

Próza-pár-beszéd: Lakatos Mihály és Simó Márton könyvbemutatója

A rendezvényen a következő könyvek kerülnek közönségközelbe:

Lakatos Mihály: Mosoly járvány idején (tárcanovellák – Előretolt Helyőrség Íróakadémia, Budapest, 2021)
Simó Márton: Iker (regény, Hargita Népe – AB ART, Csíkszereda–Budapest, 2022)

Lakatos Mihály könyvéről:
„Az eddigi könyvek repertoárja novelláktól verseken és meséken át színművekig terjed. A stiláris sokszínűség nagy gondolati játékkedvet feltételez, és ez a játékosság járja át a Mosoly járvány idején című új kötet írásait is. Pedig a fölvetett témák szülhetnének mélységes kétségbeesést is, hisz a legtöbb tárca valamiképpen korunk értékválságát járja körül. Találkozunk itt kozmopolita zombivá nevelt fiatalokkal, a kommunizmus egykori őrkutyáiból mára cuki cicamentőkké avanzsált rendőrökkel, a tönkrement házasságába beleőrült öngyilkossal vagy az isteni parancsolatok helyébe új törvényeket állító „papi” kaszttal, a jogászokkal.


Ám Lakatos Mihály elbeszélői énje, Ábel – épp úgy, ahogy a nagy előd, Tamási Áron Ábele – nem tűri az igazságtalanságot. Sem az önpusztító ostobaságot, vagy szebben mondva szellemi restséget. Mert ezek kéz a kézben járnak, és aki nem egy barlangban él, hanem dolgozó, gyermekeit nevelő, hívő és gondolkodó házasemberként (röviden: felnőttként) akar részt venni világunk folyásában, az bizony folyamatosan beleakad az emberi hülyeség és kicsinyesség napjainkra nehezen átszakítható hálójába. De ha olyan humor és kurázsi van bennünk, mint Ábelben, aki túljár a GPS „eszén” is, vagy aki az online húsvét idején sem veszti el a feltámadásba vetett hitét, akkor nincs okunk kétségbeesésre.” (Magyar Nemzet)

Simó Márton kötetéről:
„A négyszáz oldalas regény mind tartalma, mind stílusa és egyéb ismérvei alapján is szerves része annak a regényfolyamnak, amelyet a szerzőtől eddig olvashattunk (a bozgor című trilógia, a Gerzson szép délutánja), illetve a novella- és elbeszélés-gyűjteményekkel is (Az utolsó tanító, Tranzit). A sajátos szerkezetű műben egy székelyföldi család élete bontakozik ki, központban egy ikerpár, Hunor és Magor életútjának bemutatásával. A sajátos tagolású regény gyakori idő- és helyszínváltások által mutatja be az elbeszélői én nézőpontjából az ikerpár életét, de közben képet kapunk a székely-magyar sorsról is a 19. század végétől napjainkig. (...) A székely lét regénybeli enciklopédiája „vonul elénk” – bár a felsorolás most korántsem teljes –, fontos dolgokról szól: születés, keresztapa-választás, névválasztás, leányanyaság, agglegényadó, gyerekkori szerelem, íjazás, vegyes házasság, gyerek beíratása, nevek románosítása, iker, kaszálás, szénaszárítás, öregek háborús meséi, a szekér megrakásának tudománya, szekeresség, a katolikus papok erkölcsi megtévedése, városra költözés, beolvadás, szülőfalutól, rokonoktól való elidegenedés, névleges házasság, disszidálás, családegyesítés, oktatási mód, oktatási rendszer, globalizáció, identitásvesztés stb. Variációk a székely-magyar sorsra. A realista ihletettségű regény a kor társadalmát valósághűen próbálja ábrázolni, hogy hiteles következtetéseket tudjon levonni.” (Lőrincz József)

A rendezvény támogatója a Petőfi Kulturális Ügynökség.

A beszélgetésre 2022. november 29-én, kedden, 18 órától könyvtárunk Gábor Áron-termében kerül sor.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Mi történik?

A hét könyve

A hét gyerekkönyve