Margaret Atwood: Pénelopeia
Margaret Atwood: Pénelopeia
Margaret Atwood a Pénelopeia című kisregényében Odüsszeusz otthon hagyott feleségének szemszögéből meséli újra a jól ismert ókori történetet: Pénelopé húsz évig várta férjét, akit először a trójai háború, majd a legendás kalandok tartottak távol Ithakától.
Vida Gábor: Senkiháza
Vida Gábor: Senkiháza
A Senkiháza a bizonytalanság és az állandó változásoknak kitett emberek regénye, akik képtelenek irányítani a sorsukat, mert ki vannak szolgáltatva a rajtuk keresztül-kasul vágtató történelemnek.
Mariana Enríquez: Ágyban dohányozni veszélyes
Mariana Enríquez: Ágyban dohányozni veszélyes
Mariana Enríquez a kortárs spanyol-amerikai irodalom meghatározó alakja, aki [...] horrorirodalom jól ismert motívumainak felhasználása – és olykor kiforgatása – révén tárja elénk az argentin piszkos háború borzalmait, a transzgenerációs traumákat, a családon belüli erőszak következményeit vagy éppen a vadkapitalizmus elidegenítő hatását.
Laurent Binet: A varázsige elve
Laurent Binet: A varázsige elve
Binet könyve érdekes és élvezetes, akár az 1980-as évek humántudományának és egyetemi közegeinek szellemes szatírájaként, akár valóság és fikció összefonódásáról szóló, a posztmodern detektívtörténeteket megidéző és azokra reflektáló meta-metakrimiként olvassuk.
Kiss Noémi: Rongyos ékszerdoboz
Kiss Noémi: Rongyos ékszerdoboz
A Rongyos ékszerdoboz riportjai olyan helyszínekről tudósítanak, amelyek valaha kulturális központok voltak, mára azonban háttérbe szorultak.
Botházi Mária: Biorobot
Botházi Mária: Biorobot
Hétköznapi élethelyzetek tragikomikus párlata a kötet, amely tárcanovellái ezúttal is a női lét sajátosságait, a családi élet visszásságait, a társadalmi elvárások szorítását, a megfelelni akarás belső kényszerét, az öregedést, és a most középkorúak fiatalságát villantja fel fergeteges humorral, ironizáló, szatirikus hangvétellel, könnyed, játékos stílusával mosolyogtatva, ébresztgetve, néha sírva-nevettetve olvasóit.
Rakovszky Zsuzsa: Az idők jelei
Rakovszky Zsuzsa: Az idők jelei
Rakovszky Zsuzsa új kötetében gyakorlatilag megvan minden, ami miatt az igazi régivágású történelmi regényeket szeretni lehet (a veretes nyelven előadott, és plasztikusan ábrázolt történet, a gondosan és hihetően felépített alakok, illetve a mélyenszántó gondolatiság).
Durica Katarina: A rendes lányok csendben sírnak
Durica Katarina: A rendes lányok csendben sírnak
...olyan traumatikus eseményeket mutat be, amelyeket esetleg az amerikai nagyvárosok afro-amerikai gettóiba tudnánk elképzelni filmes élményeink alapján. Pedig mindez itt történt nem is olyan messze, nem is olyan régen: a Felvidéken, Dunaszerdahelyen az 1990-es évek végén.
Parti Nagy Lajos: Létbüfé (őszológiai gyakorlatok)
Parti Nagy Lajos: Létbüfé (őszológiai gyakorlatok)
Nem árul Parti Nagy zsákbamacskát a tekintetben, hogy mit kapunk Dumpf Endrétől. Elég csak kézbe venni a könyvet, és gyors pillantást vetni annak borítójára és hátoldalára. Egyfelől az összetett címalakzat metaforájára: Létbüfé. Másfelől az előkóstolóul tálalt négy sor rímpárjára: csöpp vér karzatnyi hang / a dal hatása / csalogányt boncolni nehéz / de hátha.
Nacukava Szószuke: Rintaró és a könyvek útvesztője
Nacukava Szószuke: Rintaró és a könyvek útvesztője
Rintaró és a könyvek útvesztője címmel jelent meg Nacukava Szószuke regénye a könyvek szeretetéről. Vagy tulajdonképpen nevezhetnénk mesének is, ugyanis minden olyan elem adott benne, amitől a könyveket szerető olvasó nem csak hogy komfortosan érzi magát, de úgy is érzi, hogy részese a kalandoknak olvasás közben.
Kathrine Kressmann Taylor: Címzett ismeretlen
Kathrine Kressmann Taylor: Címzett ismeretlen
Hogy lesz ismét felkapott egy 1938-as novella 2022-ben? Valóban automatikusan Hitler-hívővé válik-e az, aki 1932-ben Münchenbe költözik?
Molnár T. Eszter: Hidegkút
Molnár T. Eszter: Hidegkút
Molnár T. Eszter Hidegkút című regénye Zoltán Gábor szerint olyan, mintha a legeslegjobb fordító áldozatos és szakszerű munkája nyomán olvashatnánk egy kortárs amerikai vagy nyugat-európai nagy író bestsellerét. De a Hidegkút nem fordítás, itt játszódik és most, amitől, ha lehetséges, még fájdalmasabb és még szebb.
Marek Šindelka: Hiba
Marek Šindelka: Hiba
Misztikus detektívregény, káprázatos fitohorror – csak hogy bosszantsam egy kicsit Šindelkát, ezt a cseh „csodagyereket”, aki viszolyog a műfaji besorolástól. Valójában elég erről annyi, hogy míves próza, mely a maga módján költészet is, őrülten magas szférákat jár be. És persze mélységesen mélyeket.
François-Henri Désérable: Egy bizonyos Piekielny úr
François-Henri Désérable: Egy bizonyos Piekielny úr
Egy nagyon sokoldalúan tájékozott író rendkívül szórakoztató stílusban írt irodalmi-szellemi kalandozása; regény, amely egy olyan szerző élete, gondolatai körül forog, aki/ami nagy szerepet játszott Désérable íróvá válásában.
Virginie Despentes: Vernon Subutex
Virginie Despentes: Vernon Subutex
Botrányhősként indult és sokáig úgy is kezelték, de Virginie Despentes mára a francia irodalom általánosan elismert, egyedi és bátor alkotója. Ebben a folyamatban nagy szerepe volt a Vernon Subutex-trilógiának.
Garth Risk Hallberg: Ég a város
Garth Risk Hallberg: Ég a város
Önpusztítók regénye az Ég a város. Önpusztítóké, akik olykor észre sem veszik, hogy mindent felégetnek maguk körül. Nem fest valami szerethető képet rólunk – de hát, tükörbe nézni sem mindig felemelő élmény.
Nicolas Mathieu: Gyermekeik is utánuk
Nicolas Mathieu: Gyermekeik is utánuk
Mathieu műve bár összesen hat év történéseit öleli fel – 1992 és 1998 között játszódik –, mégis mindössze néhány fülledt nyári napról szól, amelyben néhány kiskamasz, kamasz, majd fiatal felnőtt sorsa fonódik össze szerelemben, barátságban, gyűlöletben, hogy körülöttük kirajzolódjon ennek a kis, magára maradt településnek minden szociográfiai, társadalmi és etnikai konfliktusa.